Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 214 találat lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-214
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Edit

2017. november 24.

Csak tiszta forrásból: megcsillogtathatják népdaltudásukat
Az a cél, hogy minél többen énekeljenek népdalt, és minél többen szeressék meg azt – mondta a Csak tiszta forrásból népdalvetélkedőt szervező alapítvány vezetője, Szalay Zoltán. A verseny elődöntőin szép számban vettek részt a gyermekek, óvodától középiskolás korig Csíkszékről több mint háromszázötvenen énekeltek.
A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban pénteken és szombaton zajlanak a XIX. Csak tiszta forrásból − csíkszéki népdalvetélkedő döntői.
Az elődöntőket külön szervezték meg a gyimesi, felcsíki, alcsíki és kászoni, csíkszeredai és az úgynevezett oldalcsíki települések számára.
Versenyeztek ugyanakkor a Gyergyó vidéki diákok is. Óvodásoktól utolsó éves középiskolásig minden diák részt vehetett, az iskolások pedig népdalcsoportokként is vetélkedhettek.
Szép számban jelentkeztek
A versenyt az Eszterlánc Alapítvánnyal együttműködve a Tiszta Forrás Alapítvány szervezte, és amint ez utóbbi elnöke, Szalay Zoltán zenetanár elmondta, az elődöntőkön összesen mintegy 350 gyermek vett részt. Az elsőrendű cél, hogy minél többen énekeljenek népdalt, minél többen szeressék meg, sajátítsák el azokat a kincseket, amelyek a népi hagyományainkban megtalálhatók – emelte ki Szalay. Úgy látja, a versenyen szép számban vettek részt a gyermekek, más, hasonló kiterjedésű vidékekhez viszonyítva ez jelentős létszám. Kovászna megyében például valamivel több mint kétszáz diák szokott részt venni a hasonló versenyen. Figyelembe véve, hogy a benevezéshez számos népdalt kell ismerni – az óvodás kategóriában például hetet, a tizenegy-tizenkettedik osztályos korcsoportban pedig húszat – a verseny révén a térség népdalkincsét is nagymértékben feltérképezték a diákok. Mester fokozatot is hirdettek a vetélkedőn, ezen kategória versenyzői ötven-száz népdalt kell ismerjenek – ebben a csoportban heten versenyeztek. A hétvégi döntő nyertesei számára további vetélkedési lehetőség is lesz, ez a verseny elődöntőt képez a jövő áprilisra Szentegyházára tervezett Székelyföldi népdalvetélkedők döntőjére (negyedik osztálytól tizenkettedik osztályig), illetve az Őszirózsa országos népdalvetélkedőre (nulladik osztálytól nyolcadik osztályig).
Régi dallamok az internetről
A verseny során a tapasztalt zsűritagokat is meglepték néha a gyermekek, időnként előkerültek olyan dallamok vagy dalváltozatok, amelyek számukra ismeretlenek. Mindig arra ösztönözzük a felkészítő tanárokat és a nagyobb diákokat, hogy kutassanak olyan források után, amelyekben elfelejtett, régi népdalokat találnak – mondta el Szalay Zoltán. Mint megtudtuk, ilyen források hozzáférhetők az interneten, a magyarországi Zenetudományi Intézet és a Hagyományok Háza adatbázisa mindenki számára nyilvános. „Ezekben olyan kincseket találnak, amelyek akár több mint száztíz évvel ezelőtt lettek gyűjtve: Bartók 1906-ban járt Felcsíkon, és az akkori fonográf-felvételek digitalizált változatai megtalálhatók. A verseny folyamán elég sokan nyúlnak már hál'istennek ezekhez a forrásokhoz – mesélte el a verseny szervezője. Hozzátette, a magyar népdalkincs rendkívül gazdag, a népzene és néptánc kutatása terén pedig a magyarság világelső. A nyilvántartott magyar népzenei adat száma például több mint háromszázezer, német nyelvterületen pedig a nyilvántartott adat mennyisége ötezer – tudtuk meg Szalay Zoltántól, aki maga is gyűjti, kutatja a népzenét. R. Kiss Edit / Székelyhon.ro

2017. november 30.

Jövőre kezdik az épületek felújítását
Költözik a múzeum
A Székely Nemzeti Múzeum ügykezelésébe kerül át egy Kórház utcai ingatlan, mivel szükség van egy új helyszínre, ahová átköltöztethetik az intézmény gyűjteményeit és műtárgyait. Az erre vonatkozó határozatot keddi ülésén fogadta el Kovászna Megye Tanácsa.
„Tekintettel arra, hogy aláírtunk egy finanszírozási szerződést a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújítására, a múzeumnak ideiglenesen ki kell költöznie a jelenlegi épületéből”, emelte ki a határozattervezet előterjesztésekor Tamás Sándor megyetanácselnök. Elmondta, a döntés értelmében az intézmény ügykezelésébe kerül az egykori fogászati központ épülete, ahová átköltöztethetik az állományt.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújításáról szóló uniós projekt finanszírozási szerződését idén írta alá a megyei önkormányzat. A 21,8 millió lejes beruházás a Regionális Operatív Program (POR) keretében valósul meg. A projekt során felújítják a főépületet, a múzeum parkjában tájépítészeti munkálatokat végeznek el, és részlegesen átalakítják a látogatói útvonalat is, a kiállításokat elérhetővé teszik a fogyatékkal élők számára, az adminisztratív épületben pedig gyerekpavilont alakítanak ki. Kiss Edit / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. december 4.

Tízéves erdélyi magyar politikai pluralizmus
A múltból tanulni kell
Nézzünk szembe a múlttal, okuljunk a tévedésekből, hangzott el az EMNP által kezdeményezett lakossági fórumon, amelyen számba vették, hogy az erdélyi magyar közösség „nagykorúvá válása óta” mit sikerült elérni, és mit miért nem. A Székely Nemzeti Múzeumban megszervezett rendezvényen felszólaltak azoknak a szervezeteknek a képviselői, akiknek támogatásával 2007-ben független jelöltként jutott be az Európai Parlamentbe Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Többek között Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke megjegyezte, hogy a tíz évvel ezelőtti felhajtó erő egyszer megszakadt azért, mert „nem profi módon politizált az MPP”, és folytatódott azzal, hogy Tőkés László 2009-ben az RMDSZ listáján indult, amit a nemzetben való politizálás igen jelentős hibájának tartott abban a pillanatban. „Tíz év után azt kívánom, hogy legyünk bölcsek és tanuljunk a múltból”, emelte ki Gazda. „A helyzetteremtő politika versus helyzetet elfogadó politika dilemmái mind a mai napig érvényesek”, fogalmazott Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is, aki szerint a neptuni botrány kapcsán merült fel először, hogy szükség van a változásra.
Tőkés László is megerősítette: a neptuni paktum után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy tarthatatlan a helyzet az RMDSZ-ben, hogy a román kommunista visszarendeződéssel párhuzamosan rendeződik vissza a magyar politika és közélet is. Felidézte, mindhárom erdélyi magyar párt létrehozatalában részt vett, de ha „egy autó rossz útra visz, akkor nyilván egy másikat kell keresni”. Azt is elmondta, hogy meglepte az utóbbi időben a magyar kormánypártok irányváltozása, de azt reméli, hogy sikerülni fog egyesült erővel az egész magyar politikán fordítani. „Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy az RMDSZ nem Bukarest felé tájékozódik, hanem inkább Budapest felé.
Ez már egy nemzetpolitikai irányváltozás, csak legyen őszinte. Az is igaz, hogy mivel a román hatalom eltaszítja, rá is kényszerül, hogy gazdát váltson. Reméljük, hogy ez nem csupán egy politikai opportunizmusból fakadó döntés, hanem érlelődik az RMDSZ-ben is egy ilyen változás. Ha összefogunk, és úgy igyekszünk a magyar ügyet előre vinni, hogy az autonómiát visszahozzuk, és ha az RMDSZ ebben partner, akkor azt mondhatjuk, hogy a kompromisszum útján valamit sikerül elérnünk”, hangsúlyozta Tőkés.
„Olyan kegyelmi momentumot nyújtott nekünk a 2007-es esztendő, amit érdemes felmutatni, és érdemes a hullámvölgyeket kibeszélni. Hajszálon múlott, hogy Háromszék nem került egy olyan politikai, nemzeti hatalmi pozícióba, hogy fordítani tudott volna az összerdélyi politizáláson”, emelte ki Kovács István unitárius lelkész is, aki szerint a múlt kritizálásával nem elkeseredni kell, hanem okulni a jövőre nézve. „Hiszem, ha időnként a hófúvások el is havazzák az autonómia vonatjának az érkezését, végül mégis célba ér”, fogalmazott Kovács István. Kiss Edit / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. december 10.

A gyimesi csapat előadása maga volt az élő népművészet
Hazaért és már a középdöntőbeli féllépésére készül a gyimesi Tatrospart Néptánccsoport, amely a Gyimesvölgye férfikórussal közösen előadott produkciójával péntek este továbbjutott a Fölszállott a páva tehetségkutató műsor elődöntőjéből.
Az utolsó elődöntő zajlott le péntek este a Fölszállott a páva című tehetségkutató keretében, a Duna Televízióban élőben közvetített műsorban az Énekes szólisták és énekegyüttesek kategóriájában továbbjutott a pusztinai Veres Mihaela, a Táncegyüttes kategóriában pedig a gyimesbükki, hidegségi, gyimesfelsőloki és gyimesközéploki fiatalokból álló Tatrospart Néptánccsoport.
A Gyimesvölgye férfikórus tagjaival kiegészült tánccsoport egy regutavacsorát adott elő, és a produkció annyira elnyerte a zsűri tetszését, hogy mindenkitől tízest kaptak.
A zsűri részéről Diószegi László fogalmazta meg azt, ami minden bizonnyal a tévénézőkben is felmerült a táncosok előadása láttán, hogy az előadás maga volt az élő népművészet.
Nem számítottak a továbbjutásra, nagy volt az öröm, és nagyon jóleső érzés, hogy beérett az elvégzett munka gyümölcse – mondta a gyimesfelsőloki Antal Tibor népzenész, ének-zenetanár, a csoport és a férfikórus vezetője. Elmesélte, nemcsak tánccal, hanem imádsággal is készültek a megmérettetésre, a kórus tagjaként velük tartott Vass Nimród gyimesfelsőloki plébános is, akinek vezetésével nemcsak reggeli és esti imát végeztek, hanem szentmisén is részt vettek. Nagyon szép volt az utazás, fellépés, még jobban összekovácsolódott a csapat – tette hozzá Antal Tibor.
Az ünneplés után már el is kezdték a középdöntőre való felkészülést, Fitos Dezső koreográfus irányításával már körvonalazódott a következő produkció, és erre gyakorolnak. A december 22-ei középdöntőben gyimesi lakodalmast ad elő a néptánccsoport, az előadásukban pedig ezúttal is részt vesz a férfikórus néhány tagja.
Nagy lendületet kaptak a továbbjutástól a táncos fiatalok, nagyon készülnek a következő előadásra – tudtuk meg a csoport vezetőjétől. Amint arról már írtunk, a néptánccsoportot alkotó fiatalok között vannak iskolások, egyetemisták és otthon dolgozók is. R. Kiss Edit / Székelyhon.ro



lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-214




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998